Pár szó végre a bliccelés elméletéről és gyakorlatáról.

Mi a bliccelés? Egy - a BKV és az utas közt a szolgáltatás igénybevételével, mint ráutaló magatartással létrejövő - polgári jogi szerződés megszegése. Pontosan ugyanolyan, mint bármilyen más szerződés. Ha bliccelünk, lényegében tehát ugyanazt tesszük, mint amikor tilosban parkolunk, vagy mondjuk akár nem fizetjük vissza a szomszédtól kapott kölcsön tízezrest.
Miért fontos ezt kiemelni? Azért, mert ezt a tényt mind a BKV, mind a lelkiismeretes nyalilalik szeretik elfelejteni, ködösíteni. A bliccelés NEM bűncselekmény. NEM szabálysértés. Nincs sem a rendőrségnek, sem más hatóságnak semmiféle hatásköre, hogy eljárjon ilyen ügyekben. A BKV pedig nem hatóság - még ha működésének alapja e látszat fenntartása is.

Miért lényeges tudatosítani azt, hogy a BKV nem hatóság? Mert a hivatalosság látszatával tartják sakkban a birkákat. Ezért van az ellenőrön olyan hivatalosféle karszalag, a sofőrön hivatalosféle kabát. A birka azt gondolja, hogy valami felettes-nagyságos-állami valamivel áll szemben, aminek mindenféle joga van. Nem! Mondjuk ki: joga a bliccelőnek van. A hatóságosdi egyébként talán nem is szándékos álca, egyszerűen itt maradt az átkosból, abból a korból, amikor egy nyamvadt háztömbfelügyelő is Hatóság volt. Hatalommal. Ennek vége, de nem a fejekben.

Oké, tudjuk tehát, hogy a BKV nem hatóság és a bliccelés is csak polgári jogi szerződésszegés. A következő részből kiderül....a többi.